A Green Day T�rt�nete Mike Dirnt �s Billie Joe Armstrong 1982-ben, 10 �vesen tal�lkozott el�sz�r az iskola eb�dl�j�ben. „Ha valaki zen�t akart hallgatni a v�rosunkban, saj�t mag�nak kellett j�tszania. M�g lemezbolt sem volt a v�rosban. Kisfi�k voltunk, �s es�ly�nk se volt arra, hogy keress�nk. Billie Joe szerzett egy git�rt, �s elkezdt�nk zen�lgetni. Megtanultam �n is git�rozni, szereztem egy hangszert, �s ez t�nt a legsz�rakoztat�bb dolognak, amit csin�lhattunk” – eml�kszik vissza Mike. Korai reperto�rjukban olyan klasszikusok feldolgoz�sai szerepeltek, mint Van Halen „Aint talking about Love”-ja, vagy a Deaf Leppard-t�l a „Photograph”. Eleinte teh�t csak �tiratokat j�tszottak, de Billie Joe hamar beleunt ebbe, �gy elhat�rozta, hogy saj�t sz�mok kompon�l�s�ba fog. Els� saj�t szerzem�nye a „Why do you want him?” c�met kapta. A k�z�piskol�ban Mike szert tett egy basszusgit�rra, �s a git�roz�st r�hagyta Billie Joe-ra. Felvett�k a Sweet Children nevet, els� koncertj�ket a Rod’s Hickory Pitben adt�k, egy vallejo-i k�v�z�ban, ahol Billie Joe mam�ja dolgozott. Ekkor mind�ssze 15 �vesek voltak. 1987-ben a Skene Labeln�l megjelent els� hangz�anyaguk, a „The Sweet Children” minialbum, melyet saj�t bulijaikon �rultak. Billie Joe kedvenc band�j�nak, a The Who-nak is feldolgozt�k a „My Generation” c�m� sz�m�t, mely a „The Sweet Children”-re, ill. k�s�bb a „Kerplunk”-ra is felker�lt. „…a zene fel� fordultunk... �s ez volt a legd�g�sebbb, legvad�t�bb dolog az �let�nkben” - magyar�zta Mike. Ez id� t�jt kezdt�k el haszn�lni a „green day” kifejez�st, mely eredetileg a Sesame Street c�m� gyermekm�sorb�l sz�rmazik. „A z�ld nap olyasmi, mint amikor egy nagy f�stfelh�n �t szeml�led az esem�nyeket egy olyan napon, melyen semmi sem t�rt�nik, �s az �r�k csak lassan telnek.” Mike �s Billie Joe ekkor Nyugat-Oaklandben pr�b�lkoztak, ahol m�s band�kkal jammeltek. Egyre komolyabban �lltak a Green Day-hez, bevett�k dobosnak John Kiftmeyert, �s elhat�rozt�k, hogy szerz�d�s ut�n n�znek. A Lookout! Recordsot c�lozt�k meg, �s b�r a c�g vezet�je, Lawrence Livermore szkeptikus volt, m�gis beleegyezett, hogy meghallgassa �ket, de csak ha v�llalj�k, hogy elutaznak a 200 m�rf�ldre l�v� Mernochino megy�be. Mikor meg�rkeztek, z�rva tal�lt�k a helys�get, ahol fel kellett volna l�pni�k, kint viszont tombolt a vihar. Bet�rt�k az ajt�t, de kider�lt, hogy se tet�, se �ram nincs. Livermore hazament egy gener�tor�rt, �s a 12 gyerekb�l �ll� k�z�ns�g gyerty�t tartott, hogy l�tni lehessen a zenekart. Livermorenak egyb�l a Beatles jutott esz�be r�luk. „Megl�ttam benn�k azt a lehet�s�get, amit�l napjaink egyik legnagyobb band�ja lv�lhat bel�l�k, b�r az emberek kinevett�k ez�rt.” 1990-ben v�g�l r�gz�t�sre ker�lt els� egyedi st�lus�, cs�r�mp�l�s pop-punk albumuk „1039/ Smoothed Out Slappy Hours” c�mmel, rajta a John Kiftmeyer �ltal jegyzett „I was there”-rel, ami m�g Billie Joe sz�vegein�l is szentiment�lisabbnak t�nt, ugyanakkor helyet kapott a lass� „Rest” �s a folk-punk be�t�s� „The Judge’s Daughter”. Az els� kislemez, a „Slappy EP” 4 sz�m�b�l h�rmat a Billie Joe korai szerelme, Jennifer �ltal okozott csal�d�s inspir�lt, emellett egy feldolgoz�s (Operation Ivy - „Knowledge”) is felker�lt r�. A „Smooth” nem lett t�l „hallgat�bar�t” anyag, mivel a zenekarnak nem volt p�nze dr�ga st�di�ra (2004-ben viszont �jramasterelt verzi�ban ism�t kiad�sra ker�lt). A Smooth 30 ezres eladott p�ld�nysz�m�val gyorsan az orsz�gos figyelem k�z�ppontj�ba �ll�totta a tri�t, s ebben nagy szerepe volt Billie Joe sz�ls�s�ges megnyilv�nul�sainak. („Egy kibaszott idi�ta vagyok, vesztesnek sz�lettem”.) 1990. febru�r 16-�n kir�gt�k az iskol�b�l, �gy azt�n a koncertszervez�sre �sszpontos�tott, John viszont a f�iskol�t c�lozta meg, �gy k�nytelenek voltak �j dobos ut�n n�zni. A megfelel� ut�np�tl�snak Tre Cool bizonyult, aki 12 �ves kora �ta j� bar�ts�gban volt Lawrence Livermore-ral. M�sodik nagylemez�k, a n�gyakkordos spont�n feelinget t�kr�z� „Kerplunk!” 1991-ben ker�lt kiad�sra, �s hasonl� elad�st �rt el mint el�dje. N�h�ny dal (a „No one knows”, a „One of my lies” 1-2 h�ttel a felv�telek el�tt sz�letett. A „Christie road” ism�t lass� sz�m volt, a „Dominated Love Slave” pedig egy m�k�s, country st�lus� darab Tre el�ad�s�ban. Az anyag m�ig a Lookout! legt�bb p�ld�nysz�mban elkelt kiadv�nya, ennek k�sz�nhet�en azt�n a Green Day n�pszer�s�ge vil�gszerte megn�tt. 1991-ben sort ker�tettek els� eur�pai turn�jukra is (3 h�nap alatt 64 koncertet zavartak le), lemezc�g�kn�l pedig elad�si cs�csokat d�nt�gettek. Billie Joe pihen�s helyett �j dalokat vett fel. 1993-ban elker�lhetetlennek bizonyult a v�lt�s, j� bar�tk�nt v�ltak meg a Lookout! lemezkiad�t�l. Sok�ig v�rakoz� �llaspontra helyezkedtek, m�g v�g�l 1993-ban a Rob Cavallo �ltal uralt Reprise Recordshoz igazoltak (amely egy�bk�nt a Warner Brothers le�nyv�llalata), s Cavallo elv�llalta a k�vetkez� anyaguk produceri teend�it. A lemezt 5 h�t alatt felvett�k, napi 12 �r�t mel�ztak, majd r�szt vettek a Bad Religion Recipe for Hate turn�j�n. Ezut�n Los Angelesben �tkevert�k a k�sz m�vet. 1994 febru�rj�ban jelent meg a „Dookie”. „A grunge halott, sok�ig �ljen a Green Day, a pokolba is, ker�lj�nk a Paradicsomba!” – �rt�k az �js�gok, a L.A. Times pedig a Ramones mai megfelel�j�nek ki�ltotta ki �ket. Az alig 39 perces „Dookie” 14 sz�ma a kor�bbiakkal ellent�tben r�videbb, �desk�s, g�tl�stalan, cs�p�g a kedves cinizmust�l. Semmi git�rh�sk�d�s, csak a nyers punk rock, nagy adag popmel�di�val �tv�zve. „A punkok egy r�sze nem tudja, mihez kezdjen vel�nk, de �gy gondolom, hogy a tetteink punkokk� tesznek minket. Azt �nekelj�k, amit gondolunk, ami a sz�v�nkb�l j�n, �s nem agg�dunk amiatt, hogy ki mit gondol r�lunk” – nyilatkozta Billie Joe. 1994 m�jus�ban a „Longview” 2 h�tig vezette a Billboard modern rock list�j�t, a „Basket case” c�m� daluk 1994 augusztus�t�l 6 h�tig tany�zott a Billboard cs�cs�n, videoklipj�t pedig orrv�rz�sig j�tszotta az MTV. A kislemezen szerepelt m�g egy The Kinks feldolgoz�s, a „Tired of waiting for you”, valamint egy saj�t klasszikusuknak, a „409 in your coffeemaker”-nek �j verzi�ja. A „When I come around”-dal szint�n megh�d�tott�k a Billboardot. Sl�gereik meghozt�k sz�mukra a vil�gsikert, t�bb mint 10 milli� p�ld�nyt adtak el a „Dookie”-b�l. A Rolling Stone magazin Annual Music Awards-�n a „Legjobb �j Zenekar” lettek, a 37. Grammy Awards-on 4 kateg�ri�ban jel�lt�k a csapatot, �k viszont nem voltak hajland�ak megjelenni. A sikerekhez nagyban hozz�j�rult az 1994-es Lollaapalooza turn�, �s a legend�s Woodstock II. fesztiv�l (300 ezer n�z�, rengeteg s�r - �s tot�lis k�osz). 1995-ben a negyedik albumot, az „Insomniac”-ot is piacra dobt�k, melyen ugyanazt az �r�lt, zajos zen�t hallhattuk, amit Billie Joet�l megszokhattunk, ki�br�ndults�ggal, ap�ti�val teli dalsz�vegeik k�s�ret�ben. „Barmok vagyunk, �m igyeksz�nk kedvesen viselkedni”- vallotta Billie Joe. Az els� kislemez, a „JAR” egy k�zeli bar�tjukr�l sz�lt, aki ’94 nyar�n vesztette �let�t aut�balesetben, ezt am�gy sokan az „Agnus” c�m� film egyik bet�tdalak�nt ismerhett�k meg. „Van egy �j sz�m az anyagon egy fiatal pszichopata sorozatgyilkosr�l, illet�leg egy l�nyr�l, aki elk�lt�z�tt otthonr�l, hogy a nagyv�rosban �lhessen. Ez ut�bbit a bar�tn�m t�rt�nete ihlette.” Mindezeket a darabokat �l�ben is alkalmunk ny�lt megismerni, hiszen 1995. szept. 13-�n turn�juk �rintette a Budapest Sportcsarnokot is (el�zenekaruk a The Riverdales volt, a jegy�rak mai szemmel szinte ingyenesnek t�nnek: �l�hely 1600 Ft, �ll�hely 1500 Ft), r�ad�sk�nt a nagysiker� vil�gk�r�li turn� legjobb pillanatait egy koncertalbumon „Bowling, Bowling, Parking, Parking” c�mmel is meg�r�k�tett�k. Az 1997-es „Nimrod”-on az eddigiekt�l elt�r�en m�r von�s hangszerek �s k�rt�k is sz�nes�tett�k a hangz�svil�got. B�r a mesters�gesen gerjesztett punkhull�m ekkorra al�bbhagyott, �s az �j anyag nem gy�z�tt meg mindenkit, az album els� kislemeze, a von�sokat is felvonultat� „Hitchin’ a ride” hetekig vezette az USA-ban az alternat�v r�di�k j�tsz�si list�j�t. A 2000-ben megjelent „Warning” m�r c�m�vel is figyelmeztette a hallgat�s�got �s a konkurenci�t, hogy a Green Day-jel igenis sz�molni kell (melyet a „Minority” kislemez is bizony�tott, mivel megjelen�se ut�n szinte azonnal a Billboard 3. hely�ig jutott). K�nnyedebb, sl�geresebb �s k�zvetlenebb a lemez hangv�tele, j�csk�n alkalmaznak akusztikus git�rokat. A „Hold on”-t Billie Joe egy bar�tj�r�l �rta, aki szem�lyes trag�di�k hihetetlen sor�n ment kereszt�l. ”…egyfajta �tmenetet testes�tett meg, nem tudtuk pontosan, merre is akarjuk venni az ir�nyt. De ez�ttal tudtam, hogy olyan dalokat akarok szerezni, amiket ha egyszer majd �vek m�lt�n meghallgatnak a sr�cok �s visszaeml�keznek r�, azt fogj�k mondani: apuk�m, egy csom� rem�nyt adott az a sz�m…”. Az albumon viszont ugyan�gy ott van a s�t�t szarkazmus �s a l�zad�s is. 2001 november�ben v�logat�s-albumot jelentettek meg „International Superhits” c�mmel. A „Dookie”-t�l a „Warning”-ig bez�r�lag tartalmazza a legnagyobb sl�gereiket, r�ad�sk�nt 2 �j szerzem�nyt is felker�lt a korongra, a „Maria” �s a „Poprocks & Coke”. 2002-ben ism�t v�logat�s-albummal jelentkeztek. A „Shenanigans” a ritka, maxikon hallhat� felv�telek gy�jtem�nye, „rajong�knak sz�l� aj�nd�k”, melyre 3 feldolgoz�s is felker�lt, (a Fangs –t�l az „I want to be on T.V.”, a Ramones sl�gere, az „Outsider”, a The Kinkst�l a „Tired of waiting for you”). A „Scumbag” egyben az Amerikai pite 2 c�m� film egyik bet�tdala, az „Espionage” pedig a Sir Austin Powersb�l lehet ismer�s a mozil�togat�knak. 2004-ben egy Pepsi rekl�mhoz k�sz�tettek feldolgoz�st h�tt�rzen�nek. Az „I fought the law” eredetileg Bobby Fuller sl�gere. A Californian Music Awards-on elnyert�k vele a „legt�bbsz�r let�lt�tt sz�mnak” j�r� d�jat.